2018. szeptember 15. 13:41
Pénzünkkel, vásárlásainkkal minden nap szavazunk!
Tegyük le a voksunkat a HAZAI, HELYI termelők mellett.
Ezen a térképen hazai kistermelő, őstermelő anyukák vállalkozásai vannak megjelenítve!
Keresse meg Ön is a legközelebbit, hogy fenntarthatóan és környezettudatosan a helyi termelőket támogassa vásárlásával!
2018. szeptember 13. 13:42
Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozom azzal, hogy a növényvédelem ellen hangolják a társadalmat (legutóbb pl. itt!).
Bemásolom azok kedvéért, akiknek nincs facebook elérhetőségük:
Nem nyújtanak egészséges látványt a deszikkáláson, azaz vegyszeres állományszárításon átment napraforgótáblák az utak mentén. Ennek célja a betakarítás elősegítése, gyorsítása, és a veszteség csökkentése (érésegyenletesség). A deszikkálást legtöbbször légi úton, totális gyomírtószerekkel végzik; a szer beszívódik a növénybe. Az ilyen módon kezelt napraforgómagból készül a legtöbb köznapi sütő- és főzőolaj, általában hexános, azaz szerves oldószeres (vegyszeres) kioldással. Vegyszerek mindenhol.
No komment.
Gábor
…Teszik ezt olyan, nagy követőtáborral rendelkező áltudósok, akik azzal sincsenek tisztában, hogy idén a napraforgó nagy része jóval előbb érik és magától…
—
Szóval, kezdem azzal, hogy rálátásom van mindkét vonalra, hiszen az alapszakomon ökológiai gazdálkodás szakirányon végeztem először és csak évekkel később döntöttem úgy, hogy a növényorvosit is el kell végeznem. Miért?
Mert már akkor láttam, hogy ennyire nem lehetünk feketék, vagy fehérek. Ennyire nem lehet letenni a voksunkat egy-egy termesztéstechnológiai irányzat mellett, mert ez sokkal, de sokkal összetettebb dolog.
Kezdjük talán ott, hogy ha tetszik, ha nem a Föld népessége növekszik, sokkal nagyobb ütemben, mint azt élelmezéssel tudjuk követni (azt hiszem ezt nem kell magyaráznom..). Növénynemesítők, biotechnológusok, agrárszakemberek sokasága küzd nap, mint nap azért, hogy növeljük az egységnyi területről leszedhető termés mennyiségét, hogy a növekvő számú éhes szájat, kisebb területről, nagyobb terméspotenciállal tudjuk megetetni.
->Első tény: Kizárólag biogazdálkodással ez nem oldható meg! (Mint írtam, kizárólag bioval. Tehát nem baj, hogy van, nem vagyok ellene, de nem reális elvárás, hogy minden területen bioval termeljünk.)
—
Másik oldal:
Beszéljünk a szabályokról.
Magyarországon nagyon szigorú törvényi háttérrel állítunk elő élelmiszert és végzünk bármilyen növényvédelmi tevékenységet. Egy fehér könyves szakirányító minimum 5 évet tanult felsőfokú intézményben, az engedélye kiváltásáért. (Nem az internetről szedtük össze a tudásunkat.) Az engedélyünk hosszabbításához 5 évente saját zsebből kötelező továbbképzésen kell részt vennünk; minden egyes megkötött szerződésünket be kell jelenteni a hatóság felé; a termelés minden szakaszában felelősségre vonhatóak vagyunk, hiszen minket bármikor ellenőrizhetnek. A vásárlástól kezdve, a kijuttatásig, az adminisztráción át mindenért az engedélyünkkel, aláírásunkkal, pecsétünkkel együtt mi vagyunk a felelősek! (Egy hiba és milliós bírság kiszabásával /voltam ezen az oldalon is, mint hatóság/, vagy az engedélyünk bevonásával járhat!)
A magyar növényvédelmi szabályozás az egyik legszigorúbb! Elsőként tiltottuk be a DDT-t (van, ahol még most is használják); jellemzően hosszabbak az itt kiszabott várakozási idők, mint máshol akár az EU-ban is.
->Második tény: A növényvédelmi tevékenység szigorú törvényi szabályozáshoz kötött!
—
Harmadik oldal:
Fogyasztói társadalomban élünk, ahol bizony túl sok a szemét, túl sok a pazarlás és túl nagy az árérzékenység!
A cél tehát az is, hogy minél olcsóbban állítsuk elő azt az élelmiszert, takarmányt, ipari alapanyagot. (Főleg, hogy egy magyar gazdának 7 ft-os vételáremelésért 2 hétig kell tüntetnie, ahelyett, hogy a gazdaságában dolgozna…)
Viszont sajnos nem tudatosul a fogyasztókban, hogy a multikban vásárolt élelmiszer (igen sokszor a bio is!) ezerkilómétereket utazik azért, hogy szezonon kívül, vagy olyan helyen jussunk hozzá, ahol egyébként nem terem meg. Gondolkodjon el rajta, hogy vajon mitől olcsóbb a lengyel burgonya; a chilei szőlő; a spanyol paradicsom, mint a magyar, amikor többet utazik? Nem árulkodó ez egy kicsit? Ott tudja mivel kezelték, vagy tényleg csak az ára számít?
-> Harmadik tény: Fenntarthatósági szempontból (is) az a legjobb, ha helyi élelmiszert vásárol, szezonális termékeket fogyaszt!
—
Negyedik oldal:
A fogyasztói társadalomra visszavezetve: a vásárló a tökéleteset keresi a boltban. Nem veszi meg a kukacos almát, nem örül a pluszhúsnak a káposztafej közepén, nem szereti, ha kibontás után látszik a kukoricán, hogy az bizony egy penészes cső, de nem szereti a krumpli felét sem kidobálni…ugye?
Tökéletes, szép, kártevő és kórokozó mentes ételt szeretne enni.
(Ez mondjuk nem egy rossz döntés, bár ez elvezetett odáig, hogy a másodosztályú termék el sem jut a boltig, rögtön a kukában végzi.)
Egészségügyi szempontból viszont tudnunk kell, hogy egyes mikotoxinok százszor, ezerszer veszélyesebbek lehetnek, mint a növényvédő szerek! Igen, mi növényvédősök ezek ellen is küzdünk.
—
Végül, de nem utolsó sorban (nem akarok kisregényt írni, lehetne!):
Élelmiszert termelni bizalmi dolog. Ne gondoljuk már azt, hogy a gazda direkt, szánt szándékkal mérgezi azt. A legtöbb gazdálkodónak ez az élete! Higgyék el, számtalanszor eldöntötte már, hogy befejezi…hogy elad mindent és elmegy a gyárba dolgozni; hogy végre akkor nem kel hajnal 5-kor és fekszik éjjel; hanem normális 8 órás kiszámítható munkarendben fog dolgozni, kiszámíthatóan érkező bérrel. Hogy végre elmegy nyaralni, akkor; amikor mindenki más. Hogy végre, amit reggel felvesz ruha, az este is majdnem tisztán kerül le róla.. Mennyi, de mennyi ilyennel találkozom naponta. De nem adják fel, mert ez az életük!
Viszont az ilyen Tóth Gábor (BioGabi) féle ellenhangolások miatt lassan eljutunk arra szintre, hogy félnünk kell attól, hogy egy gazdát kirángatnak a traktorból, hogy meglincseljék?
Ne, kérem ne hagyják, hogy ez az ellenhangolás idáig fajuljon!
—
2018. július 15. 22:29
Talajon élünk, talajon gazdálkodunk, talajból nő az éltető erő: az élelmiszer, amit elfogyasztunk nap, mint nap, mégis sokszor olyan mostohán bánunk talajainkkal.
Az elmúlt hetekben több cikket is szenteltem a honlapon a talajnak.
Írtam például a talajok laboratóriumi vizsgálatáról. ITT olvashatod a cikket, amelyből kiderül, hogy mi a különbség a szűkített, a bővített és a teljes körű vizsgálat között. Azt is tudtad, hogy nitrátérzékeny területen, ha műtrágyát jutatsz ki, akkor kötelező a talajvizsgálat 5 évente?
ITT írtam bővebben a nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak. Honnan tudhatod, hogy nitrátérzékeny a területed? Mi fán terem ez a fogalom egyáltalán? Milyen kötelezettségeid vannak? Milyen szankciókra számíthatsz, ha ezeket nem teljesíted? Minden kiderül ebből az összefoglalóból.
Ha már talaj...Tudtad, hogy a manapság oly divatos kifejezéssel élve: a precíziós gazdálkodás alapja is a talajaid minél pontosabb ismerete? Talajszkennelésről hallottál már? Ha igen, akkor tudod, hogy a differenciált kijuttatás alapja a művelési zónák lehatárolása. Ennek egyik módja az azonos adottságú talajfoltok feltérképezése talajszkenner alkalmazásával. Ha nem, akkor IDE kattintva erről is megtudhatsz mindent.
Táblatörténet...Micsoda? Jól olvasod.. Nem iskolai táblára gondolok, így a szünidő alatt főleg nem. De a gazdálkodásra használt tábláidnak is van története.. Ugye? Hiszen mindenki a saját tábláját ismeri a legjobban. És hogy mi a jelentősége ennek? Precízió! Már megint ez a divatos szó...Igen, a táblatörténet ismerete a precíziós gazdálkodás alapja. Kattints IDE, ha nem hiszed! ;)
2018. március 30. 15:46
Régi álmom teljesül az Ezerarcú magyar vidék YouTube csatorna elindításával.
Mindig is szerettem a sztorikat a gazdaságokhoz adni, az arcokat a vidék elé helyezni, tudni azt, hogy ki honnan kezdte és mi a célja. Látni azt a küzdelmes életet, amit nap, mint nap élnek. Együtt örülni, ha termőre fordul és sírni, ha kárba vész. Újragondolni, felépíteni, vetni, aratni…Aratás után visszaforgatni!
Erről, ezekről fog szólni a csatornám, ahol célom az, hogy bemutassam azokat az embereket, akik színt visznek a magyar vidéki életbe!
2018. január 17. 13:13
A gazda sosem pihen. A szeme mindig rajta van a földön, az állatokon, a gépeken. Ilyenkor télen is. Mert enyhe a tél, mert kemény a tél, mert ázik, mert nem esik, mert fúj, mert nem borítja hó, mert olvad, stb...
Kevés olyan napi 8 órában dolgozó ember van, aki ezt el tudja képzelni. A termelő hajnalban kel, este végez. Nincs 8 óra. Van viszont hektár...
A munkát el kell végezni. Nem állhat fel az asztaltól és nem dobhatja el a tollat délután 4-kor. Nincs hétvége, nincs ünnepnap. Nincs téli szünet.
...
Van viszont teher...sok teher. Adminisztrációs teher.
Mert nem elég gazdálkodni, jelenteni kell. Nem veheti fel a támogatást elszámolás nélkül, kötelezettség nélkül, ingyen és bérmentve, ahogyan sokan azt hiszik.
Van sok támogatási forma, amiben részt vehet. De ezek súlyos kötelezettségekkel járnak. Határidőre, különben elveszíti. "Jogvesztő hatályú", írja a rendelet is.
Nincs mese, csinálni kell.
Akkor is, ha éppen menni kellene szemlézni a határt; akkor is ha éppen most lehet menni bemutatókra, kiállításokra, rendezvényekre; akkor is, ha most kell letárgyalni a vetőmagokat, a műtrágyát, a növényvédőszert; akkor is, ha most kell leszerződni az integrátorokkal, szaktanácsadókkal; akkor is, ha éppen pihenni kellene...
------------------------------------
Összeszedtem egy pár cikkben, hogy mik a mostani fontos és határidős kötelező "beadandó feladatok" gazdáknak:
2018. január 02. 14:34
Sok gazdának kezdődik fejfájással az új év, na nem (csak) a másnaposság miatt. Ugyanis ebben a hónapban kell beküldeni a tavalyi gazdálkodási naplókat (GN) a nébih felé, mert ha ezt nem teljesíti, elbukja a támogatást.
De lássuk kinek és mit kell pontosan beküldenie?
Minden gazdálkodó köteles a beküldésre, aki részesül az alábbiak valamelyikéből:
• agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (AKG)
• ökológiai gazdálkodás támogatás (ÖKO)
• NATURA 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések
• kompenzációs kifizetések a Természeti Hátránnyal Érintett Területeken (THÉT)
• vízvédelmi célú nem termelő beruházások: vízvédelmi és vizes élőhely létrehozása, fejlesztése
• élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások
• Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján a környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram
AKG és ÖKO esetében a tápanyag-gazdálkodási tervet is küldenie kell a gazdálkodási naplóval együtt.
Meddig?
2018. január 1. és január 31. között!
...és mi van, ha mégsem küldi be?
A gazdálkodási napló adattartalmának benyújtása vonatkozásában hiánypótlásnak helye nincs és a fenti határidő jogvesztő hatályú! (Magyarul elveszíti a támogatását az, aki nem küldi be időben.)
Forrás: Gazdahely
A gazdahely.hu blogja, Dr. Harcsa Marietta, növényorvos írásai.
