A szója növekedése, fejlődése, hozama sok mindentől függ. A szójatermesztés jól felkészült, gondos gazdát kíván, aki a gazdálkodás általános tudnivalói mellett bírja mindazon ismereteket – nevezhetjük ezeket a szójatermesztés fogásainak –, amelyek sikeres termesztővé avatják.
A jó gazda képes rendszerben gondolkodni és azt megvalósítani a következő lépéseken át!
1.lépés: Ismerjük meg a szója igényeit!
Az éghajlati tényezők közül a hőmérséklet és a víz együttes hatása nagymértékben befolyásolja a szója növekedését, fejlődését, annak ütemét, a termés mennyiségét és minőségét. A nálunk termelt fajták tenyészidejük alatt 2100–2500 °C hőösszeget igényelnek. A szója vízigényes növény, tenyészideje során 300-350 mm csapadékot igényel. Ahol a kukorica jól érzi magát, ott a szója is sikerrel termeszthető.
2.lépés: Válasszuk ki a megfelelő táblát!
A szójatermesztésre legalkalmasabb tábla:
- évelő gyomoktól mentes;
- szóját károsító gyomirtószer-maradványoktól mentes (figyelembe kell venni az előveteményben alkalmazott növényvédő szereket);
- a vetésforgó tervezésekor számoljunk a szója által megkötött nitrogén talajban visszamaradó mennyiségével.
3.lépés: Illesszük be a vetésforgóba!
Egyszerű a gazda dolga, hiszen a szója nem igényes az előveteményre. Általában a legtöbb termesztett növény után vethető, és mindezeknek lehet előveteménye.
Kivételt képeznek a napraforgó és a repce, melyek leginkább a fehérpenészes szárrothadás (Sclerotinia sclerotiorum) megbetegedését okozó gomba miatt ne legyenek a szója előtt. A gyakorlatban az őszi kalászos – szója – őszi kalászos, illetve a kukorica – szója – kukorica váltás az elterjedt.
4.lépés: Megfelelő tápanyag ellátás és oltás!
A szóját a mérsékelten tápanyagigényes kultúrákhoz soroljuk. Saját N-szükségletének jelentős részét légköri nitrogénből fedezni és igen jól hasznosítja az elővetemény tápanyagmaradványait. Tavasszal általában elegendő 40-70 kg/ha N műtrágya kijuttatása.
A szójamag oltására elsődlegesen ott van szükség, ahol még nem termeltek szóját, és a talaj nem tartalmaz Rhizobium japonicum baktériumokat. Az oltás hozzájárul a jó talajélet kialakulásához!
5.lépés: A legjobb fajta választása!
Magyarországon jelenleg közel hetven fajta áll a gazdák rendelkezésére. Ezekből az alábbi szempontokat figyelembe véve célszerű választaniuk:
- talajadottságok: talajtípus, pH, tápanyagellátás, kultúrállapot
- növényi sorrend (elő- és utónövény)
- technikai feltételek (szerepük lehet a sortávolság, sorközművelés megválasztásában)
- a fajta ökológiai, agrotechnikai követelményei
- termesztési cél (takarmány, humán felhasználás, vetőmag, egyéb)
- termőképesség, beltartalmi értékek, tenyészidő, betegség-ellenállóság, klímaérzékenység stb.
6.lépés: A vetés
Sok évtizedes gyakorlati tapasztalatok igazolják, miszerint inkább érdemes a megfelelő talajhőmérsékletet megvárni, mint „naptár alapján” vetni. A nálunk termesztett szójafajták biológiai igényének kielégítésére és a sorközművelés lehetőségének fenntartására legcélszerűbb a 45-50 cm-es sortávolságú vetés. Az elágazásra kevésbé hajlamos, igen korai, korai fajtákat magasabb (500-580 ezer csíra/ha); a robosztusabb, több oldalhajtást nevelő közép- és középkései fajtákat mérsékeltebb (350-420 ezer csíra/ha) tőszámmal vessük.
7.lépés: Szakértő növényvédelem
A szója növényvédelmét tekintve a legnagyobb kihívást a gyomirtás, a növényállomány tisztán, gyommentesen tartása jelenti. Ennek megtervezése és kivitelezése professzionális hozzáértést kíván, éppen ezért kísérletezés és próbálkozás helyett kérjük hozzáértő növényvédő szakember tanácsát és segítségét!
8.lépés: Sorközművelés kétszer
A sorközművelés a gyomok szabályozása mellett a talajra is „jótékony” hatást is gyakorol. Sorközműveléssel megtörjük a talajkérget, ezzel csökken a nedvességvesztés. Elősegítjük a talaj levegőztetését, gyorsítjuk a hideg, tömörödött talajok felmelegedését. A jól szellőző, légjárható talaj jó hatással van a Rhizobiumok aktivitására. Általában két alkalommal célszerű sorközművelést végezni. Az elsőt akkor, amikor a szója összetett levele megjelenik, a másodikat addig, amíg a sorok záródnak.
9.lépés: Öntözzünk szükség szerint!
A vízigény szempontjából kritikus időszak a június, július és augusztus hónap első dekádja, mely csapadékának összmennyisége 160-180 mm kell, hogy legyen. Ez Magyarországon ritkán fordul elő. Augusztus első dekádját követően semmilyen körülmények között ne öntözzünk, az ugyanis késlelteti és egyenetlenné teszi az érést!
+1. lépés: Arassunk jól!
A szója akkor érett és aratható, amikor a csúcsi fürt hüvelyeiben a magvak teljesen kifejlődtek, a fajtára jellemző színűek, és a növény levelei már lehullottak, a szójamag 14-18 % vizet tartalmaz.
A betakarítási veszteségek mértékét a tábla gyomossága, az aratás időpontjának megválasztása, az aratott fajta és végül a kombájn helyes és szakszerű beállítása mind-mind befolyásolja. Ha a gyomosság kezelhetetlen, akkor – de csak akkor – szükség lehet deszikkálásra, mentve a még menthetőt.
Az egyes fajták arathatósága eltérő. A mai korszerű fajták szárszilárdsága megfelelő, de előfordulhat, hogy az állomány megdől. Ez esetben egy irányból történő vágással csökkenthetjük a veszteségeket.
Talán a legfontosabb a kombájnok szakszerű beállítása és a haladási sebesség, amely ne haladja meg a 4-6 km/órát, mert sietni nem a szója betakarításakor kell!
>>>Amennyiben többet szeretne megtudni a témáról, kattintson ide és olvassa el a részletesebb szójatermesztési útmutatót!<<<
Ha van még kérdése, kérdezzen a szója fórumon! Ne maradjon le semmiről, iratkozzon fel hírlevelünkre IDE kattintva! Kövessen minket facebookon is!